Az infláció mindenki számára közérthető közgazdasági fogalom: azt méri, hogy mennyivel kell többet vagy kevesebbet fizetnünk a szokásos dolgokért, nemde? Ez a mutató nulla közelébe ért, vagyis nem drágulnak a kiadásaink, hurrá! – De akkor miért élünk egyre szarabbul? Sajnos van jó pár dolog, amit még nem tudsz az inflációról.

1. A bevezetésben leírt minden mondat pontatlan: az infláció ugyanis nem azt mutatja, hogy a te kiadásaid – vagy egy bármilyen átlagember kiadásai – hogyan alakulnak hónapról hónapra, vagy évről évre. Valójában csak azt mutatja, hogy termékek és szolgáltatások egy meghatározott körének hogy alakul az ára a boltokban. Az infláció nem rólad szól, hogy te hogy mész tönkre, hanem a pénzről, hogy az romlik-e.

2. Van a kosárban pár feltételezett kiadás az oktatásról, közétkeztetésről, egészségügyről. Szerinted köszönő viszonyban vannak ezek a valós költségekkel? Bizony nincsenek! Ahogy nincs a kosárban a dokik borítéka sem.

3. A magyar háztartások java részének legkomolyabb kiadása a hiteleinek törlesztése. Az infláció kosarában viszont nincs benne, az ettől független! A fogyasztói kosár ugyan tartalmazza a rezsit, de a bankoktól kapott sárga csekket nem! Lehet, hogy nem változik a tojás ára, de ha drágul a svájci frank és az euro, és emiatt kevesebb a pénzünk, akkor kevesebb jut tojásra is.

4. Óvatos vagy, figyeled a táblákat, a felfestéseket, nem hajtasz gyorsan, igyekszel résen lenni – mégis egyre sűrűbben csúszik be 30ezres gyorshajtás, és 6000-es parkolási büntetés? Ne aggódj, ez csak a te bajod, az inflációt ez nem érinti!

5. Elköltöttétek valaha is a család havi költségvetésének tizedét italra és cigire? Ugye, hogy kicsit túlzásnak hangzik? Pedig az inflációt mérő fogyasztói kosárban bizony majdnem ekkora a súlyuk (8%)! Lehetne esetleg inflációs kosarat képezni átlagembereknek és alkoholistáknak külön-külön? Mert ha lehet mérni nyugdíjasok kosarának külön inflációt, akkor lehetne esetleg normális embereknek is.

6. Az idő halad, az infláció viszont mindig ugyanazt a kosarat méri. Pedig a gyerekek sokasodnak, felnőnek, egyre többet esznek, egyre több ruhát használnak, egyre drágább a bölcsi, az ovi, a suli, a könyvek, a különórák, a nyelviskola, a KRESZ-tanfolyam. Ehhez képest az inflációs kosárban mindezekből egyszerre van egy-egy picike, nem hivatott érzékeltetni, hogy te hogy boldogulsz a növekvő terhekkel.

7. Azt hallottad, hogy idén már 60ezer a heti szigetjegy? Nem mintha létszükséglet lenne, csak mondom: egyszer ki akarja majd próbálni a fiad vagy a lányod. De nézzünk mást: csavart csúszdás strand két gyerekkel, két felnőttel, sajtos-tejfölös lángossal: 8ezer. Mozijegyek, színházjegyek… Kultúrára, üdülésre és kikapcsolódásra összesen tudod mennyit szán az inflációs kosár? 5 százalékot! És tudod mi a vicces? Ebbe az 5 százalékba számolják bele az oktatási célú szolgáltatásokat (például tanfolyamokat) is.

8. Ha az emberek nehéz helyzetükből adódóan elfordulnak bizonyos termékektől, mert nem engedhetik meg maguknak, akkor azok lassanként kikerülnek az inflációs kosárból. Logikus? A közgazdászok büszkék, hogy a helyettesítő hatást jól leköveti a módszertan, eközben az emberek csak nyomorultabbul élnek. Így kerül be a vágott virág és a halfélék helyett a chips és az energiaital. Tudod mennyi a súlya a friss halfélének a fogyasztói kosárban? Mit tippelsz? 1 százalék? fél százalék? A válasz: kevesebb mint egy ezrelék!

9. Mint mondtam, az inflációs kosár nem azt nézi, hogy mi kell az élethez, és annak hogy alakulnak a költségei, hanem azt, hogy mire költenek általában az emberek, és az mibe kerül! Nem hinnéd, de igaz: a kávénak nagyobb a súlya a fogyasztói kosárban, mint a friss zöldségnek! Az üdítőitalok súlya nagyobb mint a gyümölcsleveké! Gabonafélékre és édességekre a fogyasztói kosár majdnem 5 százalékot szán!

10. Jegyezz meg egy fontos fogalmat, ha még nem hallottad volna: tápérték infláció (nutritional inflation). Lényege, hogy még ha nem is emelkedik éveken át egy kiló paradicsom ára, akkor is drágábban jut hozzá az ember a benne levő tápanyagokhoz, mert többet kell venni belőle, ugyanis egyre kevésbé tartalmazzák ezek az élelmiszerek a valóban fontos tápanyagokat. Évek, évtizedek alatt ennek jelentős a hatása, még akkor is, ha közben végig 400 forint a bevásárlóközpontban a paradicsom. Ráadásul nincs is így, hiszen tudjuk: egyre drágább a paradicsom. És egyre rosszabb. A tápértékkel, a pénzért vett valódi belső értékkel nem korrigálják az inflációt! Noha kiigazítják a minőségi elvárások növekedését (gyorsabb internet) és a technológiai színvonal emelkedését (MP3 lejátszók és tabletek) a tartós fogyasztási cikkeknél, vagy a kocsiknál, de nincs hasonló igazítás az élelmiszerekkel kapcsolatban! Évek óta tudjuk, hogy a margarin, a napraforgó olaj vagy a fehér kenyér károsak, a gyümölcsök meg silányabbak, mégsem veszi senki figyelembe ezt a kosárösszetételnél!

Kis túlzással azt mondhatjuk: az inflációt mai napig a gazdagréti Vágási Feri hálószatyra alapján számítják. Neki most nullához közeli az infláció: átmenetileg boldog. Ha te velük ellentétben élvezni akarod az életet, akkor tudnod kell: a te kosarad inflációja egyáltalán nem 0 százalékos. Hanem sokkal inkább kétjegyű.

Az ökopolitika megoldást kínál arra, hogy ne csak a Vágási Feri fejével gondolkodjunk a jólét fogalmáról. A 10 pont elolvasása után is hülyeségnek tartod?